Kissé különösnek tűnt, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Mikor azonban a felszolgáló pincér a kenyérrel és a terítékkel asztalunkhoz érkezett, láttam, hogy az ő ingzsebében is ott lapul egy kanál. Ahogy a mi pincérünk visszajött, megszólítottam és megkérdeztem tőle, mire jó az a kanál.
- Nos, - válaszolta a pincér, - az étterem tulajdonosai felkérték a hatékonyságnövelésben ismert szakértőnek számító Andersen Consulting-ot, hogy vizsgálják felül munkafolyamatainkat. Néhány hónap statisztikai elemzés után arra az eredményre jutottak, hogy vendégeink kanalaikat 73,84%-kal gyakrabban ejtik le, mint bármely más tárgyat az asztalról. Ez tehát átlagban 3 kanalat jelent óránként. Ha a személyzet fel van szerelve kanállal, akkor megtakaríthatjuk a külön utat a konyhába, s ezzel mintegy 1,5 munkaórát spórolhatunk naponta!
Éppen, hogy előadását befejezte, már hallani is lehetett az evőeszköz által keltett fémes zajt, ahogy a padlóra esett. A pincér azonnal kicserélte a kanalat a zsebében lévore, és így szólt:
- Látja, ha legközelebb a konyhába megyek, majd kicserélem a kanalat, ahelyett, hogy most külön oda mennék!
Ez igen mély benyomást tett rám, miközben a pincér további rendeléseinket vette fel. Ahogy ismét körülnéztem, megfigyeltem, hogy az összes pincér nadrágjának a sliccébol kilóg egy vékonyka kis zsinór, aminek okáról szintén megkérdeztem az asztalunkhoz ismét odaérkező pincért.
- Nem minden vendég olyan figyelmes, mint Ön! Az említett Andersen Consulting kitalálta, hogy a WC-n is időt takaríthatnánk meg.
- Ezt hogy kell érteni? - kérdeztem csodálkozva.
- Nos, tudja, ha a madzagot rákötjük a ..., na, szóval érti, akkor anélkül elő tudjuk venni, hogy a kezünket használnánk, és ez által az idő 76,24%-át megtakaríthatjuk, mert nem kell kezet mosnunk! Látja, ez az Andersen Consulting!
- O.K., ez remek - jegyeztem meg, - de ha a zsinór csak arra való, hogy elővegyük, akkor, hogyan tesszük el?
- Nos, - súgta oda halkan - nem tudom, a többiek hogy csinálják, én a kanalat szoktam használni...